A szkenner, azaz az a számítógépeknél használatos bemeneti egység, amely fotók vagy szöveges dokumentumok digitalizálására hivatott, először az 1960-as években jelent meg, és térképek beolvasására használták. Ám a szerkezet az 1990-es évek táján rohamos terjedésnek indult, mígnem mára szinte már általánossá vált kellék az otthoni számítógépekkel rendelkezők körében. Ez a terjedés talán az Internet egyre szélesebb körűvé válásának is köszönhető, hiszen ezzel megjelent az igény arra, hogy bármely dokumentum bárhonnan elérhető legyen – ez a cél pedig értelemszerűen egyre gyorsabb és gyorsabb megoldásokat követelt a fejlesztőktől.
Egy hagyományos szkenner
A technika ma ott tart, hogy bizonyos cégek már úgynevezett könyvszkennereket is föl tudnak mutatni. A könyvszkenner lényege, hogy a gép, amelybe a könyvet behelyezzük, automatán lapozza és digitalizálja azt, ezzel rengeteg időt és emberi munkát spórolva meg. A könyvszkennerek két legfontosabb meghatározó eleme közül az egyik a gyorsaság, a másik pedig az, hogy a művelet során mennyire bánik kesztyűs kézzel a könyvvel.
Eddig elsősorban a Treventus és az Alexandria cég próbálkozott ilyen gép fejlesztésével. A Treventus 2007-ben díjat kapott ScanRobot nevű találmányáért, amely 2400 oldal beolvasására képes egy óra alatt, és minderre úgy képes, hogy a könyvet csupán 60°-os szögben nyitja ki, ezzel kímélve azt. Az Alexandria Book Scanner-je pedig még ennél is tovább ment, és csupán 45°-os nyitottságot igényel a dokumentumtól. Hazánkban az Országos Széchenyi Könyvtár mellesleg ez utóbbi céggel áll szoros kapcsolatban, közösen dolgozva együtt a fejlesztésen, hogy a lehető legjobb könyvszkenner születhessen meg a könyvtárszakma számára.
Az Alexandria Book Scanner-je
2012 novemberében pedig a japán Dai Nippon Printing jelentette be, hogy jövőre kíván könyvszkennert a piacra dobni. A fejlesztésen a tokiói egyetem professzoraival, Masatoshi Ishikawa-val és Yoshihiro Watanabe-vel dolgozott együtt. A szerkezet két 3D-s kamerát használ a dokumentum fényképezéséhez, amelyet azután 400 ppi-s képpé alakít.
Az új gép 250 oldalt olvas be egy perc alatt, ezzel jelentősen túlszárnyalva a fent említett két fejlesztést. Bár kérdéses, hogy a nagyobb tömegek számára mennyire lesz elérhető ez a fajta szkenner, ám ennél sokkal fontosabb, hogy vajon mennyire védi a könyveket munkája során? Az eddigi hírek szerint megfelelően, de a másik két modellhez hasonló specifikus információt egyelőre nem találtam – ám föltehetően amint egyre közelebb kerülünk a megjelenéshez, úgy ezek a részletek is napvilágot fognak látni.
A DNP új fejlesztése
Az új csoda megjelenése azt az igényt mutatja, hogy az embereknek egyre nagyobb szükségük van arra, hogy digitálisan (is) hozzáférhessenek a kívánt dokumentumokhoz, illetve az a törekvés, hogy a múló idő pusztítása elől a lehető legbiztosabb mentőcsónakokra ültessük föl a régi könyveket. Illetve az is bizonyosnak mondható, hogy minél több ilyen fejlesztés üti fel a fejét, annál több e-book fog megjelenni a piacon, és nőni fog a digitális könyvtárak száma. Sőt talán egy nap azt is megéljük, hogy ezek a ma még bizonyosan borsos szerkezetek egyszer még az otthonunkba is eljutnak.
Forrás:
3D book scanner eyes novels at 250 pages per minute
http://news.cnet.com/8301-11386_3-57552034-76/3d-book-scanner-eyes-novels-at-250-pages-per-minute/
Könyvszkenner kicsit másképp
http://www.geeks.hu/hirek/121122_konyvszkenner_kicsit_maskepp
Lapolvasó
http://hu.wikipedia.org/wiki/Lapolvas%C3%B3
Treventus
http://en.wikipedia.org/wiki/TREVENTUS
Az Alexandria Book Scanner rövid története
http://www.euroknows.com/default/index.php?menu=50&title=R%C3%B6vid-t%C3%B6rt%C3%A9net
Alexandria Book Scanner
http://alexandriabookscanner.com/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése